A
kelta időkben, Észak-Franciaország és a Brit-szigetek területén október utolsó
napját a ’halál istenének’ szentelték és halottkultuszt gyakoroltak. Hitük
szerint a kelta év utolsó napján (október 31-én) az istenség megengedte, hogy
az elhunytak lelkei visszatérjenek otthonaikba.
A boszorkányoktól és a
démonoktól való félelmükben nagy tüzeket gyújtottak, és áldozatokat mutattak
be, hogy azok jóindulatát megnyerjék. A druidák, a kelták papjai a
megfélemlített embereket arra kényszerítették, hogy éjfélkor adjanak nekik
feláldozásra egy gyermeket. Az erre kiszemelt család ajtaja elé raktak egy
kifúrt és kivilágított tököt. Ha a ház lakói nem teljesítették a kívánságot,
gyilkos bosszúra számíthattak. A gyermekáldozatot óriási szalma, vagy
rőzsekötegbe kötözve elevenen égették el. Szokásuk volt a keltáknak az is, hogy
állatbőrökkel és állatfejekkel álcázták magukat a szellemek elijesztésére.
Ajándékokat készítettek az elhunyt lelkek kiengesztelésére. Ezek
a szokások akkor is megmaradtak, amikor a rómaiak meghódították őket.
Az
elpusztíthatatlannak bizonyult pogány szokás átformálása,
„keresztyénesítése" érdekében a római katolikus egyház (IV. Gergely pápa)
835-ben november elsejét mindenszentek ünnepének nevezte ki, majd november
másodikát a halottak napjává nyilvánította. (Mindenszentek – all hallows. Az
azt megelőző este pedig az „all hallows evening". Ez rövidült le az idők
során a mostani, közkeletű szóra: halloween.) A Halloween október 31-én, tehát
éppen a római katolikus ünnep, a mindenszentek előtt van, mintegy demonstrálva
azt, mily vékony is a választóvonal a pogány hagyományok és az egyházi
gyakorlatok között.
Amerikában
a Halloweent ír bevándorlók honosították meg 1840 körül. Rémisztő arcokat
faragtak tökökből, azokat belülről gyertyával világították ki, ezzel kívánták
elriasztani a gonosz szellemeket. A jelmezbe öltözés is a Halloween egyik
eleme. Az ünnep klasszikus figurái közé tartoznak a szellemek, boszorkányok,
fekete macskák… A Halloween mára jelentős helyet foglal el az USA
reklámiparában, de Európában is egyre népszerűbb.
Hozzávalók:
/4-5 főre/
1 kg
sütőtök
1 db
közepes burgonya
1
nagy fej hagyma
1
evőkanál akácméz
1
db narancs leve
0,5 dl zöldség alaplé
0,05
dkg vaj
1
dl tökmagolaj
1 dl
tejszín
só,
bors, szerecsendió
A
betéthez:
5
szelet bacon
0,10
túró
0,10
juhtúró
0,03
vaj
só,
bors
friss
kakukkfű és snidling
A tisztított
sütőtököt kisebb darabokra vágva 190°C-on sütőben megsütjük. Vajon megpirítjuk
a felaprított hagymát, a szeletelt burgonyát. Hozzáadjuk a mézet, és felöntjük
a zöldség alaplével. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítjük. Ha a burgonya megpuhult,
a levesbe tesszük a sült tök kikapart húsát.
Bot
mixerrel krémesre pürésítjük, a narancslével és a tejszínnel finomítjuk.
Közben
elkészítjük a betétet: A túrót a juhtúróval és a vajjal kikeverjük, sóval, borssal,
friss kakukkfűvel és snidlinggel ízesítjük, majd nedves kézzel apró gombócokat
formázunk belőle. Ezalatt, a bacon szeleteket sütőben ropogósra sütjük.
Tálaláskor a forró levest csészékbe merjük, rárakjuk a ropogós bacont, majd a
szalonna tetejére a mini túró gombócokat. Pirított tökmaggal meghintjük, és
tökmagolajjal meglocsoljuk.
Foodafok
3 megjegyzés:
Én még mindig nem unom, sőt, most azonnal megenném ( pedig nem is vagyok éhes), mert nagyon jól néz ki!:)
Esse creme esta com um aspecto delicioso.
bjs
Tápiókaleves tojással,árpagyönyleves, stb. ( forrás: A magyar úri család konyhája c.)
Megjegyzés küldése