2010. november 19., péntek

Libaleves maceszgombócokkal



Márton napi összejövetelen elmaradhatatlan a libából készült erőleves. A sólet már, bemutatásra került, így most itt az alkalom, hogy foglalkozzunk a levessel is.


Libaerőleves:

A megtisztított, előkészített libát (+szárnytő, nyak, zúza) hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, lehabozzuk, és lassú forralással főzzük tovább, de már rakunk bele sárgarépát, fehér répát, zellert, fej vöröshagymát, 4-5 gerezd fokhagymát, 1 ujjnyi vastag friss gyömbért, egész feketeborsot, egy kevés sáfrányos szeklicét. Közben külön megfőzzük a lúdgégetésztát és a maceszgombócokat. Az elkészült levest 1-2 óráig pihentetjük, majd szűrőruhán keresztül leszűrjük. A főtt zöldségeket tetszés szerint daraboljuk (vékony metéltre, kockákra, karikára, betonra-kisujjnyi hosszú egy centi vastag hasábokra). Nyáron, illetve idényben kelvirágrózsákat és zöldborsót is főzhetünk a leveshez.


Maceszgombóc:
A tojásokat válasszuk szét, és a fehérjét verjük kemény habbá. A sárgáját keverjük simára a libazsírral, sózzuk, borsozzuk és szórjunk bele gyömbért. Keverjük bele a habot, majd annyi darált maceszt, hogy sűrű masszát kapjunk. Tegyük hűtőbe egy fél órára pihentetni, ez alatt a macesz megszívja magát és formázhatóbbá válik. Vizes kézzel, kisebb gombócokat formázunk, amit a csendesen fortyogó, külön erre a célra készített "lében" főzzük ki, ami legalább fél órába telik. Ez a "lé", ugyanúgy levesünkből származik, hiszen ebből mertünk le egy keveset, amihez öntsünk még egy kevés vizet, és ezt használjuk fel a gombócainknak, mert több mint valószínű, hogy levesünk zavaros lenne tőle.

2 megjegyzés:

Bianka írta...

Micsoda színe van

Foodafok írta...

Nemcsak a színe, hanem az íze is tökéletes. Itt is érvényes az aranyszabály: Türelem, ……liba erőlevest terem. Az első forralás után, szigorúan visszavenni takarékra és várakozás 4-5 órán keresztül.