2010. december 3., péntek

Tejbepapi (Tejbedara, Tejbegríz) másképpen


Ki ne ismerné óvodából, iskolából és további intézmények ebéd slágereit. Dobogós helyet érdemel, bár lehet, hogy első is lehetne sokunk kedvence a Tejbegríz, vagy más néven Tejbepapi. Emlékezzünk vissza, mikor még partedli volt nyakunkba kötve, és tömték a buránkat eme költeménnyel, mondván had hízzon a gyerek, mert olyan kis soványka. Még mindig jobb volt, mint a spenót főzelék. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és azt kellett észrevennünk, hogy egyszerű ételek jobb külalakkal és ízesítéssel, nagyon kelendőek, és a vendégeknek tetszik is. Volt egy eset, mikor egy 6 fős asztaltársaság, kik  mindent kipróbáltak, ami az étlapon fel volt tüntetve, gondoltak egyet és a felszolgálóval konzultálva, megkérték a konyhát, hajlandók lennénk-e, egy retró menü összeállítására. Megtörtént.
Még élveztük is. Mindenki csak mosolygott, és furcsa tekintettel nézegették a menü elkészítését, hiszen egy Bevert tojás kárpáti módra, vagy egy Vajas pástétom kalotaszegi módra, és Sertésborda hentes, Bélszínszeletek Villafranca, vagy ne adj Isten egy Fogas Jean Beart. A kedvenceim egyike. Ezek ma már olyan fogalmak, melyekre a fiatal felszolgálók, mikor mondtuk nekik, hogy mi lesz a retró menü, csak néztek, mint borjú az újkapura. Persze be kellett vallaniuk, hogy erről még nem nagyon hallottak semmit. Hogy is hallhattak volna, mikor az iskolában, hamarabb találkoznak a molekuláris gasztronómiával, mint a jó magyar konyhával, vagy a régen rendszeresen használt módozatokkal. Ma már olyan fantázia nevek vannak, hogy az ember csak úgy kapkodja a fejét. Az alma kaviár meg a mozzarella spagetti. Ez a menő manapság. A frissen érkezett tanulókat szoktam tesztelni, vajon milyen közegben szocializálódtak, mikor nekik szegezem a kérdést: "Na, gyerekek, ki tudná megmondani, hogy mikor aratják a tarhonyát?". Inkább nem mondanám a válaszokat. Szánalmas! Most pedig vissza a rögtönzött menühöz. Ezen menü desszertje volt a Tejbepapi egy picit újra gondolva. Ha már retró, akkor azért is ezen a néven fusson. Siker lett. Olyannyira, hogy még kértek repetát. Mire észbe kaptam, a tepsi végében lévőt tudtam csak kimenekíteni egy fotózás erejéig. Ezért is van benne egy kanyar. De kit érdekel.


Az elkészítését gondolom, nem kell részleteznem.
A tejet felforraljuk, rakjunk bele 1 kanál kókusz reszeléket, kevés sót (bizony, bizony), és habverővel állandóan keverve beleszórjuk a darát, jól kiforraljuk, és annyi cukrot rakunk bele, hogy azért túl édes ne legyen. Egy zománc tepsibe kiöntjük, és amikor szobahőmérsékletre lehűl, akkor megszórjuk vastagon kristálycukorral és tetejére kakaóport teszünk. Betesszük rövid ideig a mélyhűtőbe, hogy a kakaó és a cukor ne olvadjon el a tetején, mert ennek ropogni kellene, amikor eszik. (Ha valaki ráérősen készíti, akkor elég a sima hűtő). Majd tálalásnál kövessünk valamilyen formát, ez lehet akár kocka vagy pogácsa szaggató által kerek. Tegyünk a tetejére 1 gombóc fagylaltot és egy kis vegyes gyümölcs koktélt, ami lehet friss, de ebben az esetben jó a konzerv, amit frissen facsart narancslébe tettem. Hát ennyi! Remélem nem fog nehézséget okozni senkinek az elkészítése.



4 megjegyzés:

Dulmina írta...

Mégiscsak jó, hogy részletezted, a kókuszreszelék nekem újdonság volt :) Legközelebb teszek is bele.

Bianka írta...

Imádom, nagyon szeretem főleg ilyen változatosan. Most a nagy kedvencem a rántott tejbegríz. Nálam megtalálod ha érdekel :)

Ritmus írta...

Hú,ez így nagyon guszta!

Vali írta...

Imádom a tejbegrízt, ez így új nekem, de kipróbálom.