2010. december 21., kedd

Tong Poo soup

 

"A Kickboxer egy 1989-es amerikai akciófilm, melynek főszereplője Jean-Claude Van Damme. A történet középpontjában Kurt Sloane áll, akinek egy mérkőzés során bátyját Tong Po, az alvilági kapcsolatokkal rendelkező thaiföldi Muay Thai-bajnok tiltott ütéssel örökre mozgásképtelenné tette. Hogy bosszút álljon, Kurt egy visszavonult, különc mester segítségével kemény edzésbe kezd. Azonban a helyi alvilág nem nézi jó szemmel a kihívó fél kiemelkedő eredményeit, ezért mindent elkövetnek, hogy a végső összecsapásból Tong Po kerüljön ki győztesen..."


Talán sokan látták a filmet anno, és ez a leves fogyasztása közben, amikor a névadáson törtük a fejünket, akaratlanul is eszünkbe jutott, mint lehetséges név, hiszen a leves némi thai beütéssel, megtette a hatását. A leves fogyasztása közben éreztünk hasonlókat, mint amikor a filmben jól hasba rúgnak valakit. Olyan erős volt, de mégis alattomosan kellemesen, hogy bal horognak és jobb csapottnak véltük azt, ami kanalunk segítségével csupán szánkba juttatott élelem volt. Mikor befejeztük azon meditáltunk, vajon Tong Poo thai harcostól kapott pofonokkal jártunk volna jobban, vagy jelen állapotnak örüljünk-e inkább. Maradtunk az utóbbinál, de azért megfogadtuk, hogy mindketten újból megnézzük a filmet, hátha egy újabb thai ételt komponálunk meg a látottak hatására. Senki ne keresse ezt a levest thai szakácskönyvekben, hiszen ez csak egy gyorsan összedobott leves, thai beütéssel. A csípősségre helyeztük a hangsúlyt. Azért voltunk bátrak az erős paprika adagolásánál, mert egy régebbi fogadásnál, amikor is thai konyha remekeiből kellett a gála és büfé vacsorát megcsinálnunk, akkor a nagykövetségről mellénk szegődött egy thai szakács. Ő elmondta, hogy a magyarok, amit erősnek hisznek, az valójában náluk enyhén csípős. Ezt demonstrálta egy 3 dl-es csészében adagolt gulyáslevessel, amibe 1 kávéskanál darált erős paprikát tett, majd megkért rá, hogy kóstoljam meg. Mikor látta ábrázatomon, hogy igen elszúrta a jó gulyáslevesemet, minekután alig kaptam levegőt, akkor azt mondta, hogy ez náluk a százas (100) skálán, 5-ös! Tehát ne kíméljük a vendégeket, csak bátran az erős, égető ízekkel. Persze a Föld, azon féltekén a hatalmas pára és hő miatt történik mindez. Felüdülés számukra, ha izzadhatnak ily módon. Valami olyasmi lehet, mint amikor nagy melegben, sokkal hatásosabb a forró tea fogyasztása, mint a jéghideg limonádé. Vagy mint a kínai étkezési szokás, amikor is étkezés előtt meleg vizet iszogatnak, hogy a gyomor felkészült legyen a további étkek befogadására. De lássuk a levest, ami semmi különlegességet nem kíván, hiszen mi is, amit csak találtunk a konyhán azt főztük össze. Az igen intenzív ízek ellenére, nagyon jó lett.

Hozzávalók:
1 db sárgarépa (0,10) karikára vágva, kevés zeller (0,10) szeletelve, póréhagyma (0,10) karikára vágva, fafül gomba (0,10) jól leforrázva és hagyni, had ázzon, 1 szál ázsiai citromfű (Ta-khrai vagy tak-rai), 1 dl kókusztej, friss koriander levél (alig átvagdosva). 0,15 finommetélt, 1 liter szárnyas alap lé

Egy csirke mellet (0,20) nagyon vékony csíkokra összevágunk és összekeverjük az alábbi alapanyagokkal: frissen reszelt gyömbér (újnyi vastag), örőlt koriander, 1 evőkanál zöld curry paszta összekeverve darált garnéla rákkal (10 dkg rák), 1-2 darab hegyes erős csípős paprika (az sem lenne baj, ha az egyik piros lenne), 2 gerezd fokhagyma. Miután összekevertük tegyük egy órácskára a hűtőbe.

A vastag falú vas edényben, de akár wokban, pillanat alatt össze lehet állítani és hamar elkészül a leves. Napraforgó olajat hevítsünk fel, majd tegyük bele a bepácolt csirke húst. Nagyon gyorsan kevergessük, és amennyire tudjuk, keverőkanalunkkal keverés közben törekedjünk arra, hogy minél jobban elkülönítsük egymástól a hús darabokat. Ne sajnáljuk a gázt, tekerjük legerősebb fokozatra. Amint látni lehet rajta egy kis pirulást, azonnal dobáljuk rá a zöldségeket (mindegy a sorrend) és az 1 szál citromfüvet, egy-két gyors keverés és máris felönthetjük az alaplevünkkel. A gázt most már gyengébb fokozatra vehetjük, hiszen nem kell, hogy "ezerrel" forrjon. Csak úgy szolidan rotyogjon. Miközben gyöngyözik a levesünk, egy desszertes kanál burgonyakeményítőt keverjünk el egy kevés vízzel és öntsük a levesbe. Máris mehet bele a kókusztej, a kifőzött finommetélt, egy pici ízesítés (só, fokhagyma, erős paprika, gyömbér), szórjuk meg frissen vágott koriander levéllel, és már tálalhatjuk is.

Most már szembenézhetünk Tong Poo-val, de ha valaki a százas skálán megcélozza magának az ötösnél magasabb értéket, mondván, hogy jobb harcos Tong Poo-nál, akkor jobb, ha bekészíti magának az elsősegély ládát és egy törülközőt, amit a "meccs" közben majd úgyis bedob, miután Tong Poo egy leves formájában kiütéses győzelmet arat.
A filmet ajánlom mindenkinek, főleg az első részt. A többi felejthető.


1 megjegyzés:

Bianka írta...

Nagyon finom lehet